Népi intimitás, objekt, 2008
E két tárgyra a magyar népművészetből vett ornamenseket hímeztem. Ezek a motívumok a magyar népi kultúra ősi jelképei, női és férfi szimbólumok szerelmi ajándékokról, kapufaragásokról, kelengyeládákról.
A nőt rendszerint a tulipán szimbolizálja. A szív a férfi jelképe, egyes ábrázolásokon felfelé jelenik meg, így a férfi nemi szerv ábrázolásának tekinthető.
Célom az volt, hogy az ősit ötvözzem a modern élet mindennapi, jelentéktelen bár nélkülözhetetlen tipikus, a nemiséget leginkább kidomborító használati tárgyaival. A több generáción át öröklődött, nagy becsben tartott kelengyék díszei itt egyszer használatos, értéktelen tárgyakra kerülnek rá. A tárgy felül akar emelkedni saját funkcióján.
Az óvszerre a megtermékenyítés jelképe, a féri nemi szerv, maga az aktus ábrázolása kerül, míg az intimbetét középpontjában a széttárt lábú terhes nő szimbólumát láthatjuk. Maga a tárgy jelentése és a szimbólum értelmezése kioltják egymást. Tehát a motívum jelentése értelmetlenné válik ebben a kontextusban.
Az értelmezés elveszti létjogosultságát, a díszítmény használhatatlanná teszi a tárgyat.
